A távmunka és célközönsége
Az internetes munka nem kötött adott helyhez, ezért az egyik legnagyobb előnye, hogy otthonról végezhető. Sokan azt is gondolnánk, hogy a legtöbb otthonról végzet távmunka szakképzettséghez sincs kötve, éppen ezért gyakorlatilag bárki által végezhető. Ez azonban közel sincs így.
Hosszú ideig úgy vélhettük, hogy az internet segítségével mobilisen végzett munka elsősorban a nők számára oldhat meg számos problémát. Közülük is elsősorban az a korosztály lehet érdekelt, amelyik gyermekét várja éppen, vagy már megszületett gyermeke mellett van otthon, és egy rugalmas munkaidőben, otthon végezhető állást keres. Esetleg gyermekei iskolás korba lépése után sem szeretne visszatérni teljes munkaidőben az aktív munkaerőpiaca, de háztartásbeliként idejének egy részét, elsősorban anyagi megfontolás miatt. otthonról végezhető munkára kívánja fordítani. A modern európai nőnek ugyanis számos problémával kell szembenéznie még ma is, hiszen amellett, hogy a legtöbb nőt ma már egyenrangú partnerként kezelik a férfias szakmákban is, mindegyiküknek helyt kell állnia családja körében, otthonában, háztartásában is. Ez a kettősség számos folyamat elindulásához vezetett, ezek közül az egyik, hogy számos asszony ma már távmunka vállalásával kívánja megoldani a problémát.
A nők mellett - gondolhatnánk - azoknak az idősebb embereknek is kedvezhet az internetes távmunkák lehetősége, akik idősebb koruk miatt kiszorulhatnak a teljes munkaidőben végezhető állásokból, ugyanakkor a folyamatosan emelkedő nyugdíjkorhatár miatt még hosszú éveket szándékoznak munkával tölteni. Ezt megkönnyíthetik számukra a távmunka. Ugyanebből a megfontolással választhatják azok az emberek, akiknek egészségi állapotuk nem teszi lehetővé a rendszeres, tervszerű, napi utazással járó foglalkoztatást, ugyanakkor iskolai végzettségük és képességein a legtöbb esetben alkalmassá teszi őket a munkavégzésre.
Ezek a sztereotípiák azonban ma már nem állják meg a helyüket. Az ezredfordulón európai országokban távmunkával kapcsolatban végzett felmérések ugyanis kimutatták, hogy a legtöbb otthoni munkavégző sem nem alacsony képzettségű, sem nem nő, sem nem idős ember. A tipikus nyugat-európai távmunkás ugyanis középkorú, felsőfokú végzettséggel rendelkezik és férfi. Mi több, az efféle munkát vállalók 80 százaléka kerül ki a férfiak közül, a nők tehát csak elenyésző hányadban válasszák ezt a megoldást (Magyar Távközlés 1999). Ugyanakkor könnyen rájöhetünk, hogy mi ennek az oka. A gazdaság átalakulása, a vállalkozások szaporodását hozta magával. Ezek egy részének vezetője felelős beosztásban dolgozó, nagy szaktudással rendelkező férfi, aki vállalkozásának székhelyéül - kezdetben legalábbis mindenképpen - az otthonát választja, és önmagát egyben saját vállalkozásának menedzsere is. Ráadásul a távolságok mind gyorsabb legyőzhetősége a közlekedés fejlődése miatt és az információk hihetetlenül gyors áramlása azt is lehetővé teszi, hogy a legjelentősebb cégek vezetését is mutatis mutandis távmunkaként bonyolítsák.
Ez a helyzet és tendencia ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a nők, időskorúak és hátrányos helyzetű munkavégzők távmunka-programokba való bekapcsolása ne lenne továbbra is cél a fejlett országokban. Ugyanakkor mindenki számára ismert, hogy a számítógépek, internethasználat és az ezek használatához szükséges minimális tudás és a különböző iskolázottsági szintek között összefüggés van. Az előny azoknál a magasabban képzett embereknél mutatkozik, akiknek egyébként is nagyobb esélyük van a munkaerőpiacra való bejutásra. Ezért hosszú távon a távmunka terjesztésének alapja lehet a internet vidéken és alacsonyabb iskolai végzettségűek körében való elterjesztése is. Ez hosszú távon sokat használhat a munkanélküliséggel vívott küzdelemben.
